Afganisztán játékbeli himnusza 
| Afganisztáni Iszlám Köztársaság | ||||
|---|---|---|---|---|
|
||||
 |
||||
| Fővárosa | ||||
| Largest city | Kabul | |||
| Government | ||||
| - | Elnök | {{{vezető_neve1}}} | ||
| - | Alelnök | {{{vezető_neve2}}} | ||
| Establishment | 1919. augusztus 8. (kikiáltása) 1919. augusztus 19. (elismerése) | |||
| Population | ||||
| - | estimate | 31822848 fő (2013-ban) | ||
| Currency | Afgán afgáni (AFN) | |||
Afganisztán (hivatalos nevén Afganisztáni Iszlám Köztársaság) (pastu nyelven افغانستان اسلامي جمهوریت, perzsául اسلامی افغانستان) Ázsia szívében fekvő, szárazfölddel határolt ország. Egyes besorolások szerint Közép-, más besorolások szerint Dél-Ázsiában, egy harmadik rendszerezés szerint pedig a Nyugat-Ázsiában van. Vallási, etnikai-nyelvi és földrajzi értelemben legtöbb szomszédjához hasonlít. Délen és keleten legnagyobb részén Pakisztán, nyugaton Irán, északon Türkmenisztán, Üzbegisztán és Tádzsikisztán, északkeleten Kína határolja. Az ország nevének jelentése: „az afgánok földje”.
Afganisztán etnikai csoportok színes mozaikja, és találkozási pont Nyugat és Kelet között. A vándorlás és a kereskedelem egyik fókuszpontja volt a régi időkben. Története során ezt a területet már többször elfoglalták: a Perzsa Birodalom, Nagy Sándor, az Arab Birodalom, a törökök, a mongol nomádok, a Brit Birodalom és a Szovjetunió.
Történelem[]
Az ifjú Róbert Bock kalandjai I események[]
Terrorszervezetek[]
A 2001. szeptember 11-ei támadás után az Egyesült Államok hadjáratot indított az al-Káida terrorista szervezet kiképző táborainak elpusztítására Afganisztánban. Az Egyesült Államok katonái azt is feladatul kapták, hogy kényszerítsék a Talibán kormányát, adja ki Oszáma bin Ládent és számos más al-Káida tagot. Az Egyesült Államok emiatt felvette a kapcsolatot korábbi afgán mudzsahedinekkel. Ugyanennek az évnek decemberében korábbi afgán mudzsahedinek és a diaszpóra vezetői találkoztak Németországban és tervet fogadtak el az új afgán demokratikus kormány megalakítására, ennek eredménye volt Hamid Karzai kinevezése az afgán átmeneti hatóság élére. Hamid Karzai pastu, az Afganisztán déli részén fekvő Kandahárból származik.
A 2002-ben megtartott törzsfőnöki tanácskozás, a Loja Dzsirga Karzait elismerte Afganisztán ideiglenes elnökének. A NATO 2003 augusztusában átvette az Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő (ISAF) főparancsnokságát. A 2003-ban megtartott Loja Dzsirga új alkotmányt fogadott el, amely 2004 januárjában lépett hatályba. A 2004 októberében megtartott választásokon Hamid Karzai győzött és az Afganisztáni Iszlám Köztársaság elnöke lett. Képviselőválasztást 2005 szeptemberében tartottak. A Nemzetgyűlés - az első szabadon választott törvényhozás Afganisztánban 1973 óta - 2005 decemberében ült össze, soraiban nőkkel. Az országban folytatódik az újjáépítés, harc a szegénységgel, a rossz infrastruktúrával, az aknákkal és más fel nem robbant harci anyagokkal, és a nagyméretű máktermesztéssel és ópiumkereskedelemmel. Afganisztán továbbra is heves politikai harcok színtere. Folytatódnak a tálib felkelők akciói, veszélyt jelentenek az al-Káida csekély maradványainak támadásai. 2007 elején a tálibok növekvő jelenlétére válaszul az Egyesült Államok növelte csapatai létszámát. 2007. január 16-án számolt be az Associated Press riportere, Robert Burns arról, hogy „Az Egyesült Államok tisztjei szerint a pakisztáni katonákkal való tálibellenes együttműködésben vak vezet világtalant.” Továbbá: „A felkelők támadásainak száma 300%-kal nőtt 2006 szeptembere óta, ami annak a következménye, hogy a pakisztáni kormány békeszerződést kötött az északi Vazirisztán terület törzsi vezetőivel Afganisztán keleti határai mentén. Erről amerikai hírszerző tisztek számoltak be.”
Adrwingtoni katonák szinte a kezdetektől részt vesznek a NATO-hadműveletekben: először csak egy orvosi kontingens, majd 2003 óta egy lövészszázad is kiutazott. (Adrwingtoni Tartományi Újjáépítési Csoport) Munkájuk főleg járőrözésből, kísérési és szociális feladatokból áll.
Tálibok[]
Tálib harcosok.
A tálibok szunnita muszlim és pastu nacionalista mozgalomból kialakult terroristaszervezet. 1994-ben alakultak meg egymás ellen forduló mudzsahedin csoportokból, akik kiegyeztek egymással a szovjetek kivonulása után.
1996 és 2001 között kerültek hatalomra Afganisztánban, amikor vezetőiket eltávolították a hatalomból a NATO országai és az Északi Szövetség katonai akciójával.
A tálibok egyfajta tanítványnak/diáknak számítanak az al-Káida szemében.
Az 1990-es évek közepén szövetkeztek az al-Káidával, így szembekerültek az Egyesült Államokkal. Az Északi Szövetség azonban legyőzte őket, ekképpen visszaszorultak az afgán-pakisztáni határvidékre, ahol katonai sikereket értek el Pakisztán területén is.
Tálibok Heratban, 2001-ben.
1995-től a tálibok Afganisztán legerősebb hatalmi csoportosulása. Kabul után Afganisztán kétharmadát meghódították, melynek köszönhetően kikiáltották az Afganisztáni Iszlám Emirátust.
A tálibok búvóhelyeket és kiképzőbázisokat hoztak létre muzulmán terroristák számára.
2001. október 7-én az Egyesült Államok egy hadjáratot indított a terroristák és az őket támogató tálibok ellen. Az évek során az Északi Szövetség csapatai megkezdték az ország elfoglalását. A radikális mozgalom hatalma megingott, Kabul november 13-i, majd Kandahár december 9-i eleste már a tálib kormány bukását jelentette.
2002-re a tálibok jelentősen meggyengültek Afganisztánban, ily módon a tálibok vezetői Afganisztán déli részére húzódtak vissza, a megmaradt afgánokat pedig az amerikaiak guantánamói fogolytáborba szállította. Ezzel szemben 2006-ra a tálibok újból megerősödtek és már Pakisztánra is kiterjesztették tevékenységüket.
2009-ben a radikálisok elfoglalták Vazirisztán tartományt és Szvat-völgyét. Ugyanakkor a pakisztáni kormány a lázadókkal békét kötött, mégis a pakisztáni falvakban megjelenő képviselőik már az ország teljes talibanizációját hirdették. Végül 2009 májusában a kormány hadjáratot szervezett a talibánok ellen.
al-Káida[]
Mudzsahedinek[]
Iszlám Állam[]
Galéria[]
